Csernus Csernus

Csernus Mariann

Előadó

leírás

Színésznő. Amatőr szí­njátszói múlt után üstökösként került a szí­ni pályára. A Nemzeti Színház Stúdiójában 1953-ban fejezte be tanulmányait. 1948-ban szerződtette a Pesti Színház; 1950-től a Nemzeti Színház társulatának tagja, 2000-től a Pesti Magyar Színház művésze. Kitüntetései: Farkas–Ratkó-díj 1969,Jászai Mari-díj 1970,…

Színésznő.

Amatőr szí­njátszói múlt után üstökösként került a szí­ni pályára. A Nemzeti Színház Stúdiójában 1953-ban fejezte be tanulmányait. 1948-ban szerződtette a Pesti Színház; 1950-től a Nemzeti Színház társulatának tagja, 2000-től a Pesti Magyar Színház művésze.

Kitüntetései:

Farkas–Ratkó-díj 1969,
Jászai Mari-díj 1970,
Érdemes művész 1975,
Sík Ferenc-emlékgyűrű 1999,
Ivánka Csaba-díj 2001,
Főnix Díj 2004.
A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje 2006.
Szendrő József-díj 2009,
Kossuth-díj 2010.
1989-től a Nemzeti Színház örökös tagja.

A Magyar Színházban játszott szerepei:

Károlyi Gáspár: Vizsolyi Bibliája (önálló est)
Háy János: Házasságon innen, házasságon túl – Öreg néni – Marika néni

Róla:
Csernus Mariann – Mtv portréfilm
Rendező: Orbán ágnes, Operatőr Mertz Lóránt – 20′

Legfontosabb alakí­tásai:

Babits: Laodameia – Laodameia
Katona: Bánk bán – Melinda
Shakespeare: Szentivánéji álom – Heléna
Osborne: Dühöngő ifjúság – Alison
Nagy Ignác: Tisztújí­tás – Kinga
Shakespeare-Brecht: Coriolánus – Valeria
Tolsztoj: Élő holttest – Mása
Trenyov: Ljubov Jarovaja – Panova
Arbuzov: Tánya – Samanova
Osborne: Komédiások – Jeane
Devecseri: Odysszeusz szerelmei – Athéna
Bellon: Csütörtöki hölgyek – Heléne
Sultz: Barátaim! Kannibálok! – Mámi
Albee: Mindent a kertbe – Jenny
Illyés: Bölcsek a fán – Mellonie
Shaw: Tanner John házassága – Ramsden Kisasszony
Molnár: Olympia – Lina
England: Neveletnelek – Mrs. Hasseltine
Csehov: Ivanov – Zinaida Szavisna
Brecht: Kaukázusi krétakör – Anyós
Euripidész-Sartre: Trójai nők – Pallas Athéné
Shakespeare: IV. Henrik király – Sürge asszony
Moliere: Tudós nők – Beliza
Moliere: Tartuffe – Pernelle asszony
Shaffer: Letice és Lotte – Miss Charlotte Schoen
Kopit: Jaj apu… – Madame Rosaliguette
Giraudoux: Chaillot bolondja – Constance
Pap Károly: Szent szí­npad – Giza
Dunai: Párhuzamos pofonok – Margit
Gyurkovics: Császármorzsa – Nóra
Csiky: A nagymama – Galambosné
Euripidész: Médeia – Dajka
Nestroy-Heltai: Lumpáciusz Vagabundusz – Grófné
Durand, Violetta Mostohaanyja
Kálmán: A montmartrei-i ibolya – Páholyosnő
Örkény: Macskajáték – Giza
Williams: Az ifjúság édes madara – Nonnie Néni
Vörösmarty: Csongor és Tünde – Mirigy
Örkény-Berényi: Drága Gizám – Orbánné
Márai: A gyertyák csonkig égnek – Nini
Gogol-Vidnyánszky: Az orr – Nasztaszja Petrovna
Niklas Radström: Búcsúkvartett – Helga, második hegedű
Mrozek: Tangó – Eugénia
Anouilh: Becket, vagy Isten becsülete – Az Anyakirálynő
Szabó Magda – Bereményi Géza: Az ajtó – Emerenc
Háy János: Házasságon innen, házasságon túl – Öreg Néni – Marika néni
Bertolt Brecht: A szecsuáni jó ember – A Szőnyegkereskedő felesége
Joseph Kesselring: Arzén és levendula – Martha
John Ford: Kár, hogy kurva – Florio
Alexandre Dumas- Kiss Csaba: A Kaméliás hölgy – Marion
Nero, a véres költő – Paulina, Seneca anyja

Önálló estjei:

Szülesténapi óda 1962
Költőnk és kora 1966,
Seneca: Játék az Isteni Caludius haláláról (monodráma) 1968,
Ditirambus a nőkhöz 1969,
Weöres Sándor: Psyché (monodráma) 1972,
Asszonyok mondókái 1976,
Jászai Mari: Életem 1979,
Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia 1982,
Megtört asszony 1986,
Változások 1986,

Film:

A Vizsolyi Biblia
A gyertyák csonkig égnek

Könyvei:

Eszterlánc- Magvető Kiadó 1986.
Ki voltál lányom – Argentum Kiadó, Budapest 1993.
Csillagszóró – Neoprológus Kiadó, Budapest 2002.

Liv Ulmann Változások cí­mű könyvének fordí­tója.

Rendezései:

Károlyi Gáspár: Vizsolyi Bibliája (önálló est)