leírás
Színésznő, rendező, színházigazgató
Eszenyi Enikő Csengerben született, Szabolcs-Szatmár-Megyében. Tanulmányait a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte, ahol színésznőként szerzett diplomát 1983-ban. Mesterei Horvai István és Kapás Dezső voltak. A Vígszínházban töltötte két éves főiskolai gyakorlatát majd 1983-ban oda szerződött.
Színészként számos fontos szerepet eljátszott már a drámairodalom remekműveiből, elsősorban Shakespeare nőalakjai közül Lady Annát, Lady Machbeth-et, Kleopátrát, Rosalindát, Violát, a Lear királyban pedig Cordéliát és a Bolondot. Emlékezetes alakításai között szerepel Szent Johanna (Shaw: Szent Johanna), Nasztya (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Blanche (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Margaret (Tennesse Williams: Macska a forró tetőn), Alison (Osborne: Dühöngő ifjúság), Nóra (Ibsen: Nóra), Lulu (Frank Wedekind: Lulu), Ranyevszkaja (Csehov Cseresznyéskert). Színészi munkáját a szakma több előadásban is a legjobb alakításért járó díjjal jutalmazta. Az elmúlt évadokban három új szerepben lépett színpadra: Hadar Galron Mikve és Yasmina Reza Az öldöklés istene című darabjában, valamint Bertolt Brecht Jóembert keresünk című drámájában, melyben főszerepet játszik. Ez az alakítása, Sen Te / Sui Ta megformálása az elmúlt évek egyik legnagyobb színészi sikere lett.
Eszenyi Enikő 1991-ben kezdett rendezni. Első bemutatójára a Budapesti Kamaraszínházban került sor, ahol Büchner Leonce és Lénáját állította színpadra, mely hét díjat nyert az 1991-es Országos Színházi Találkozón – köztük a legjobb rendezésért járó elismerést és a legjobb férfi illetve legjobb női főszereplőnek járó díjakat is –, és nagy sikerrel játszották további öt évadon keresztül.
Következő évadban Marton László igazgató felkérésére a Vígszínház nagyszínpadán megrendezte A West Side Story-t, mellyel ismét elnyerte a legjobb rendezés díját. Következő munkája – Kleist Heilbronni Katicája – is hasonló szakmai- és közönségsikert aratott és elnyerte a legjobb díszlet és a legjobb jelmez díját, és az egyik színész munkáját a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjjal honorálták.
Shakespeare-rendezéseinek első állomása a Pozsonyi Nemzeti Színház Ahogy tetszik című előadása volt, melynek bemutatójára 1996-ban került sor, és ez elnyerte a Nyitrai Nemzetközi Színházi Fesztiválon a legjobb női- illetve férfi-főszereplőknek járó díjat és a legjobb rendezésért járó elismerést is. Öt évvel később, 2002-ben ismét jelölték erre a rangos díjra, az Antonius és Kleopátráért, amit a pozsonyi Nemzeti Színházban rendezett. A kétezres évek elején a prágai Nemzeti Színházban és a Vígszínházban is megrendezte a Sok hűhó semmiért című vígjátékot, és Prágában színpadra állította a Tévedések vígjátékát illetve a Vízkereszt vagy amit akartok című műveket. Shakespeare-rendezéseinek fontos darabja az Othello, amit 2009 őszén mutatott be a Vígszínház, Eszenyi Enikő első igazgatói évadának nyitó- és programadó előadásaként. 2011 márciusában pedig az ő rendezésében mutatták be a Rómeó és Júliát, melyet azóta is sikerrel játszanak, és már több mint 35.000 látták.
Külföldi rendezői karrierjének folytatásaként 2003 őszén a prágai Bez Zábrádli Színházban megrendezte Örkény István Tóték című abszurdját, 2005-ben pedig Lope de Vegától A kertész kutyáját a prágai Nemzeti Színházban. Európai rendezői sikereinek köszönhetően meghívást kapott a washingtoni Arena Stage-től, ahol 2004 januárjában színpadra állította Brecht Egy fő az egy fő című drámáját
Külföldi munkái mellett fáradhatatlanul rendezett Budapesten a Vígszínházban illetve a Pesti Színházban. A klasszikus drámairodalom remekművei közül színpadra állította Osztrovszkij Négy lába van a lónak, mégis megbotlik és Beumarchais Figaro házassága című drámáját; a kortársak közül pedig Grumberg Varrónők; Winterberg-Rukov-Hansen Az ünnep és Tracy Letts Augusztus Oklahomában című művét. Az Augusztus Oklahomában rendezése több szakmai elismerést illetve díjat kapott, és sikerrel szerepelt a Pécsi Országos Színházi Találkozón. Kortárs drámák iránti vonzalmának jele, hogy 2011-ben megrendezte Simon Stephens Punk Rock-ját, most pedig Hanoch Levin Átutazók című színművének rendezésén dolgozik.
Eszenyi Enikő otthonosan mozog a zenés színházi műfajokban is. Az utóbbi pár évben két operetett is rendezett: a Bál a Savoybant a Budapesti Operettszínházban és a Marica grófnőt a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A legutóbbi vígszínházi rendezései közül a Hegedűs a háztetőn és A lovakat lelövik, ugye? nagy közönségsiker, és kivívta a kritika elismerését is.
Több mint 25 nagyjátékfilmben és legalább ugyanennyi tévéfilmben szerepelt. Filmes alakításaiért több szakmai- és közönségdíjat is magáénak tudhat. Önálló estjeivel pedig – melyből öt készült – országszerte nagy sikereket aratott.
Eszenyi Enikő munkásságát nemcsak szakmai díjakkal és elismerésekkel, de több állami kitüntetéssel jutalmazták: a Jászai Mari-díj és az Érdemes Művész elismerés után 2002-ben megkapta a Kossuth-díjat, ami a legrangosabb magyar állami kitüntetés, 2007-ben pedig a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét. 2010-ben a Magyar Kultúra Nagykövetének választották. 2012 januárjában az Év Embere díjazottjai közé választották, és elnyerte az Év Művésze 2011 díjat.
2009. február 1-jén a Vígszínház igazgatójának nevezték ki. Igazgatóként fontos számára, hogy a társulattal közösen, a hagyományokat megőrizve, új energiákkal szülessen újra a színház, mely erőteljes, friss, mai hangon tud szólni közönségéhez.
Díjai:
Ruttkai Éva-díj 1989
Jászai Mari-díj 1989
Színikritikusok Díja 1989
Ajtay Andor-díj 1989
legjobb epizódalakítás díja 1990
tv-kritikusok díja Színházi Találkozó legjobb női epizódalakítás díja 1990
Ajtay Andor-dí 1990
színikritikusok díja 1990, 1991, 2000
Színházi Találkozó legjobb rendezés díja 1991, 1995
Ajtay Andor-díj 1992
Erzsébet-díj 1993
színikritikusok díja 1993
Tv-nívódíj 1993
Hekuba-díj 1994
Érdemes művész 1996
Filmszemle legjobb női alakítás díja 1996
Legjobb rendezés díja (Nyitrai Fesztivál) 1996
Súgó Csiga -díj 2001
Ajtay Andor-díj 2001
Hevesi Sándor-díj 2001
Kossuth-díj 2001
Súgó Csiga-díj 2004
Legjobb színészi alakítás díja (Szarajevói Nemzetközi Színházi Fesztivál) 2004
Colombina-díj a legjobb női alakításért (Vidor Fesztivál) 2004
Fontosabb színházi szerepek:
Shakespeare: Szentivánéji álom – Tündér
Szép Ernő: Május – a lány
Beckett: Az utolsó tekercs – Nő
Csurka: Ki lesz a bálanya? – A lány
Jellicoe: A csábítás trükkje Nancy (Zalaegerszeg)
Mrozek: Tangó – Ala
Kern András-Sándor Pál: Ragyogj, ragyogj, csillagom! – Kriszja
Vörösmarty: Csongor és Tünde – Tünde (Eger)
Hampton: Veszedelmes viszonyok – Tourvelné
Ionesco: A különóra – A tanítvány
A kopasz énekesnő – Mary
Gyurkovics: Fekvőtámasz – Ibi
Levin: Veronica szobája – Lány
Csurka: Vizsgák és fegyelmik – Szenci Éva
Kornis: Kozma – Csilla
Kornis: Körmagyar – fiatalasszony
Gorkij: Éjjeli menedékhely – Nasztya
Dolly Roll-Böhm György: Egy tenyér, ha csattan – Janet Shirley (Rock Színház)
Vargas Llosa: Pantaleón és a hölgyvendégek – Brazilka hölgyvendég
Niccodemi: Hajnalban, délben, este – Anna
Ibsen: A nép ellensége – Petra
Brecht-Weill: Koldusopera – Lucy
Eisemann-Zágon: Fekete Péter – Claire
Feydeau: Balek – szobalány
Shakespeare: III. Richárd Lady – Anna
Shakespeare: Ahogy tetszik- Rosalinda
Shakespeare: Macbeth – Lady Macbeth
Shakespeare: Ahogy tetszik – Rosalinda (Miskolc)
Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok – Viola
Molnár: Játék a kastélyban – Annie
Molnár: Liliom – Juli
Osborne: Dühöngő ifjúság – Alison
Turgenyev: Egy hónap falun – Natalja
Békés Pál: Össztánc
Shaw: Szent Johanna – Johanna
Szomory: Hermelin – Tóth Hermin
Gurney: Sylvia – Sylvia
Szigligeti: Liliomfi – Mariska
Anouilh: Colombe – Colombe
Tennessee Williams: A vágy villamosa – Blanche
Tennessee Williams: Macska a forró tetőn – Margaret
Henrik Ibsen: Nóra a babaházban – Nóra
Shakespeare: Antonius és Kleopátra – Kleopátra
Eisemann-Békeffi-Éri Halász: Egy csók és más semmi – Annie
Dodo Gombár: Ég és nő között – A nő
Schiller: Stuárt Mária – Stuart Mária
Lope de Vega: A kertész Kutyája – Diana, Belflor grófnője
Csehov: Cseresznyéskert – Ranyevszkaja, Ljubov Andrejevna, földbirtokosnő
Frank Wedekind: Lulu – Lulu
Filmszerepek:
Cha-cha-cha (1981)
Hatásvadászok (1982)
Boszorkányszombat (1983)
Az élet muzsikája (Kálmán Imréről) (1984)
Angyali üdvözlet (1984)
Megfelelő ember kényes feladatra
Eldorádó (1988)
Hanussen (1988)
Tanmesék a szexről (1988)
Eszterkönyv (1989)
Hecc (1989)
Legényanya (1989)
Orfeusz
Csapd le csacsi! (1990)
A skorpió megeszi az ikreket reggelire (1991)
Halálutak és angyalok (1991)
Sztracsatella (1995)
Szappanbuborékok (1995)
Csajok (1995)
Szeressük egymást gyerekek! – Ég a város, ég a ház is (1995)
Papsajt (2001)
Torzók (2001)
Kontroll (2003)
Alterego (2007)
Overnight (2007)
Tv szerepek:
Heten Budapest ellen
Én és a kisöcsém
Börtönkarrier
A hét akasztott
A kaméliás hölgy
A hirdetés
Szakíts helyettem
Területrendezés
Liszt Ferenc élete (sorozat)
A szembesítés eredménytelen
Fürdő show
Síremlék Pilinszky János színművének
Csalással nem!
A lázadó
A tribádok éjszakája
A félelem fokozatai
Az ibolya
Lement a hold
Kémeri (sorozat)
Rutinmunka
Molitor-ház
Szemet szemért
Gül baba
Szarkofág
Biblia
Szomorú keringő (szlovák film)
Csodálatos vadállatok
Színházi rendezései:
Büchner: Leonce és Léna (Budapesti Kamaraszínház)
Bernstein: West Side Story (Budapest, Vígszínház)
Kleist: A heilbronni Katica avagy a tűzpróba (Budapest, Vígszínház)
Brecht: Baal (Budapest, Vígszínház)
Labiche: Olasz szalmakalap (Budapest, Vígszínház)
Brecht: Kispolgárnász (Budapest, Pesti Színház)
Shakespeare: Sok hűhó semmiért (Vígszínház és Cseh Nemzeti Színház)
Shakespeare: Ahogy tetszik (Szlovák Nemzeti Színház)
Shakespeare: Tévedések vígjátéka (Cseh Nemzeti Színház, Vígszínház)
Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok ( Cseh Nemzeti Színház)
Shakespeare: Antonius és Kleopátra (Vígszínház és Szlovák Nemzeti Színház)
Örkény István: Tóték (Prága, Bez Zabradli)
Grumberg: Varrónők (Pesti Színház)
Brecht: Egy fő az egy fő (Washington, Arena Stage)
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (Budapesti Operettszínház)
Shakespeare: Tévedések vígjátéka (Vígszínház)
Osztrovszkij: Négy lába van a lónak mégis megbotlik (Pesti Színház)
Lope de Vega: A kertész kutyája (Cseh Nemzeti Színház)
Beaumarchais: Figaro házassága (Vígszínház)
Lemeze:
E-tango
Micimackó
Könyve:
Igyime Prága ( 2001 Argumentum Kiadó)
Önálló Produkciók:
– Önálló est
– A combok csókja
– PingSzving
– Dodo Gombar: Ég és Nő között
– A gyönyörben nincs középút
