Hámori Hámori

Hámori Ildikó

Előadó

leírás

Kossuth-díjas, Kiváló és Érdemes művész, Jászai Mari-díjas színművész.Egy iskolai válogatás következtében 13 évesen már tévéfilmben játszott, így ezután, 1960-tól a Magyar Televízió gyermekszereplője lett. 1964-ben érettségizett a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnáziumban. Ez után egy évig lakberendezőként dolgozott.Mielőtt felvették a főiskolára, 1966–67-ben…

Kossuth-díjas, Kiváló és Érdemes művész, Jászai Mari-díjas színművész.

Egy iskolai válogatás következtében 13 évesen már tévéfilmben játszott, így ezután, 1960-tól a Magyar Televízió gyermekszereplője lett. 1964-ben érettségizett a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnáziumban. Ez után egy évig lakberendezőként dolgozott.
Mielőtt felvették a főiskolára, 1966–67-ben tagja volt, az akkor alakuló, híressé vált, Bodnár Sándor vezette Nemzeti Színház stúdiójának. Ekkor lépett először a Nemzeti színpadára, amikor Az ember tragédiája Major Tamás rendezte előadásával megnyílt Nemzeti Színházként a Hevesi Sándor téri épület.
1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Békés András és Gáti József osztályában.  1983-tól a Nemzeti Színház, majd 2000-től, az átnevezés után is a Pesti Magyar Színház társulatának művésznője. 2000-től az Ivánka Csaba Alapítvány kuratóriumának tagja és képviselője. Színházi szerepei mellett számos játék-, és tévéfilmben látható, illetve szinkronszínészként hallható is.

Kitüntetései:

Jászai Mari-díj (1980)
Érdemes művész (1985)
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)
Kiváló művész (2001)
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2006)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2010)
Főnix díj (2010)
Kossuth-díj (2014)
Kállai Ferenc-életműdíj (2015)

Szerepei a Magyar Színházban:

Lőrinczy Attila: Balta a fejbe – Anyika, Richárd nagyanyja
Jon Fosse: Alvás – Az idősebb nő
A képmutogató
Federico García Lorca: Vérnász – Anya

Legfontosabb alakí­tásai:

Az Éjszakai Színházban – A Pinceszí­nházban”
Fizess nevetve!” – Márairónia

A Játékszí­nben:
Vaszary-Fényes-Szenes: Bubus – Jolán

A Karinthy Színházban:
Federico Fellini: Cabiria éjszakái – Öreg kurva

Weöres: Holdbéli csónakos – Pávaszem
Hubay: Tüzet viszek – Éva
Katona: Bánk bán – Gertrudis
Graham Greene: Komédiások – Margaret
Szophoklész: Antigoné – Antigoné
Whiting: Ördögök – Johanna
Scribe: Egy pohár ví­z – Királynő

Balogh-Kerényi-Rossa: Csí­ksomlyói passió – Éva, Mária
Babits: Laodomeia – Laodomeia
Galgóczi: Vidravas – Emma
Bornemisza: Magyar Elektra – Klitaimnestra
Miller: Játék az időért – Fanja Fenelon
Bartha: Szerelem – Nelli
Moliere: Tartuffe – Dorine
Honegger: Johanna a máglyán – Johanna
Hugo-Schönberg-Boublil: Nyomorultak – Thernadierné
Móricz-Kocsák-Miklós: Légy jó mindhalálig – Doroghyné
Hubay-Vass-Ránki : Egy szerelem három éjszakája – Melitta
Csehov: Cseresznyéskert – Ánya
Határ Győző: Elefántcsorda – Lola
Szép Ernő: Kávécsarnok – Fanny
Hubay: Ők tudják, mi a szerelem – Charlotte
Waterhouse-Hall: Hazudós Billy – Alice
Sarkadi: Oszlopos Simeon – Vinczéné
Móricz: Úri muri – Rhédey Eszter
Lengyel: Lenni vagy nem lenni – Maria Tura
Calderon: Az állhatatos herceg – Hercegnő
Jókai-Bőhm: A kőszí­vű ember fiai – Baradlayné
Szabó: Régimódi történet – Rickl Mária
Márai: A kaland – Dr. Pálos Eszter
Mishima: Sade márkiné – Simiane Báróné
Marit Tusvik: Kétágyas szoba – Maggi
Harwood: Az öltöztető – A művésznő
Sylvester Lévay-Michael Kincze: Elisabeth – Zsófia Főhercegnő
Kálmán: Csárdáskirálynő) – Anhilte, A herceg felesége
Jean Racine: Phaedra – Phaedra
Gogol-Vidnyánszky: Az orr – Pelageja Grigorjevna Podtocsina törzstisztné
Shakespeare:A windsori ví­g nők – Page-né
Thúróczy Katalin: Kerí­tett város – Orsolya
Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei – Valerie von Kant
W.Somerset Maugham: Szerelmi körutazás – Lady Catherina (Kitty), Shampion-Cheney
Thorton Wilder: Szent Lajos király hí­dja – Apácafőnökasszony
Albee: Kényes egyensúly – Edna
Gogol: Háztűznéző – Fjokla Ivanovna
Molnár Ferenc: Liliom – Hollunderné
Federico Fellini:Cabiria éjszakái – Öreg kurva
Georges Feydeau: Osztrigás Mici – De Valmonté Hercegné
Loewe – Lerner: My Fair Lady – Mrs. Higgins
Nielsen: Hullámtörés – Stella
Maros András: Gyanús mozgások – Teri
Füst Milán: Catullus – Flavia
Márai Sándor: Kaland – Pinceszínház – Dr. Pálos Eszter

Filmek, Televí­zió:

Hámori Ildikó gyermekszereplőként bukkant föl televí­ziós műsorokban. Mozgékony, vibráló egyéniség, arca mégis elmélyült gondolkodásra vall, szőke haja, nagy, kék szeme tragikus és naivalehetőségeket egyaránt érzékeltet. Hangja sötét csengésű, beszédkultúrája kiérlelt. Film- és televí­ziós pályafutása során a cserfes, ifjú lánytól az antik hősnőig igen sokféle szerepben mutatkozhatott meg, s alkotott maradandót. Intrikus figura ironikus ábrázolásában is otthonos. Ő volt például Az Ingyenélők kárvallott és kártékony Elzája, a Bach-sorozat grófnéja, szenvedélyesen ábrázolta A trónörökös gyászba vadult Vetsera bárónőjét, és Ő volt a Dunakanyar önismeretre döbbent, hatalmas érzelmi skálájú hősnője is.

Timur és csapata- 1960,
Szevasz Vera- 1967,
Rózsa Sándor- 1970,
A vasrács- 1971,
Régi idők mozija- 1971,
Férjek iskolája- 1972,
Körülmények- 1972,
Öt férfi komoly szándékkal- 1972,
Sganarelle avagy a képzeld szarvak- 1972,
Sári bíró- 1974,
Elektra – 1974,
Dunakanyar- 1974,
Ivan Vasziljevics- 1977,
Mire megvénülünk- 1978,
Lear Király- 1978,
Teréz- 1978,
Magyar rapszódia- 1978,
Ez a Józsi, ez a Józsi!- 1979,
Ingyenélők- 1979,
A persely, avagy egy görbe nap Budapesten- 1979,
A legnagyobb sűrűség közepe- 1980,
Nők apróban- 1980,
Zokogó majom- 1980,
Kojak Budapesten- 1980,
A Canterville-i kásértet- 1982,
Liszt Ferenc- 1982,
Az út vége- 1982,
A la Rossini- 1983,
A béke szigete- 1983,
Comedia dell’arte- 1983,
Johann Sebastian Bach- 1984,
A falu jegyzője- 1985,
Laodameia- 1985,
Böngészede- 1986,
Férjek iskolája- 1986,
Névtelen levelek – 1986,
Nyolc évszak- 1986,
A miniszter- 1988,
A trónörökös- 1988,
Volt egyszer egy úrlovas- 1988,
Én és a kisöcsém- 1989,
Hölgyek és Urak – 1992,
A titkos háború – 2001,